Dr. Tarczay Áron ügyvéd blogja

2017. október 14. 00:42 - dr. Tarczay Áron

A szabálytalan parkolás és annak jogkövetkezményei

- várakozás a forgalommal szemközti oldalon

A szabálytalan közterületi parkolás számos mindennapi jogvitát szül állampolgár és hatóság között. Most ebben a körben egy sok tanulsággal szolgáló jogesetet szeretnék bemutatni.

A BH 2017.8.281. számon közzétett eseti döntés tényállása a következő volt. A gépjármű-vezető felperes által vezetett jármű parkolóhelyen, a menetiránnyal szemben várakozott. A közterületen a Ferencvárosi Közterület-felügyelet felügyelője a személygépkocsit kerékbilinccsel rögzítette, melyről tájékoztatást készített. A felperessel szemben helyszíni bírságot szabott ki, melyet a felperes a tájékoztató aláírásával igazoltan tudomásul vett, így tehát aláírta azt a tájékoztatást is, hogy amennyiben a bírság kiszabását tudomásul veszi, úgy további rendes jogorvoslatnak nincs helye. Az intézkedések okaként a közterület-felügyelő a közúti közlekedés szabályairól szóló a továbbiakban: KRESZ (vagyis az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet) 40. § (1) bekezdésének megsértését jelölte meg, mely értelmében „Járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad.” Itt jegyzem meg, hogy bár a tényállásban nem megállásról, hanem várakozásról olvasunk, jelen esetben a megállásra vonatkozó KRESZ rendelkezés azért alkalmazható, mert a KRESZ 41. § (1) szerint „41. § (1) A 40. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a várakozásra is.”

 

Mivel a felperes az előírt költségtérítést befizette, a kerékbilincset végül eltávolították.

 

A közterület-felügyelő intézkedéseivel szemben a felperes panaszt terjesztett elő, arra alapozva, hogy a várakozóhely, ahol megállt és várakozott, nem része az úttestnek, így nem sértette meg a KRESZ-t. Az elsőfokú hatóság (a Budapesti Rendőr-főkapitányság IX. kerületi Rendőrkapitányság Vezetője) határozatával a panaszt elutasította a KRESZ 40. § (1) bekezdésére hivatkozva. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú közigazgatási hatóság (Budapest Rendőrfőkapitánya) – a későbbi alperes – határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta, mert a forgalommal szemben, szabálytalanul elhelyezett jármű elindulásakor a menetirány szerinti forgalmi sávba történő betagozódása a forgalom zavarására alkalmas.

 

Ez után fordult bírósághoz a felperes, azzal érvelve, hogy a várakozóhely nem része az úttestnek, így nem szegte meg a terhére rótt jogszabályhelyet.

 

A közigazgatási és munkaügyi bíróság felperes keresetének helyt adva jogerős ítéletében az alperesi közigazgatási hatóság határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően - új eljárásra kötelezés nélkül - hatályon kívül helyezte. Azt megállapította a közigazgatási és munkaügyi bíróság is, hogy mivel a felperes a helyszíni bírság kiszabását aláírásával tudomásul vette, ezért a bírság kiszabása ellen nincs helye sem fellebbezésnek, sem bírósági felülvizsgálati kérelemnek. Vizsgálható volt azonban a kerékbilincs használatának jogszerűsége. Ebben a körben kifejtette, hogy a felperes - fényképekkel igazoltan - a kijelölt várakozóhelyen várakozott, mely nem része az úttestnek, ezért nem alkalmazható a KRESZ 40. § (1) bekezdésében foglalt szabály. A KRESZ 41. § (1) bekezdése úgy értelmezendő, hogy ez a rendelkezés is az úttesten történő várakozás esetében érvényesül, tehát jelen esetben nem.

„A bíróság kifejtette, abból, hogy a felperes nem szegte meg a hivatkozott rendelkezéseket, nem következik feltétlenül az, miszerint nem szegett közlekedési szabályt, azonban jelen esetben annak van jelentősége, hogy a közterület-felügyelő a KRESZ 40. § (1) bekezdésére alapítottan intézkedett.”

A jogerős ítélet ellen az alperesi közigazgatási hatóság (Budapest Rendőrfőkapitánya) terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a Kúriához, arra hivatkozva, hogy sérült a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 99. § (1), (3) bekezdése. Ezek a rendelkezések kifejtik, hogy „helyszíni intézkedés során a szabálysértés elkövetését elismerő személlyel szemben helyszíni bírság kiszabásának van helye” és „ha az eljárás alá vont személy a helyszíni bírság kiszabását - a helyszíni bírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után - aláírásával igazoltan tudomásul veszi, a helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak.” Kifejtette továbbá, hogy a felperes a KRESZ fent idézett rendelkezéseit megsértette, „veszélyeztette a személy- és forgalom­biztonságot, mert elindulásakor a menetirány szerinti forgalmi sávba történő betagozódása a forgalom zavarására alkalmas volt.”  Továbbá „a szabálytalan parkolásra a felperes nem láthatta az út elején kihelyezett túloldali táblákat, így nem tudhatta, hogy van-e valamilyen korlátozó tábla érvényben a másik oldalon, és a felfestett helyekre vonatkozóan az adott útszakaszon volt-e érvényben valamilyen tiltó jelzés.”

A Kúria álláspontja szerint tévedett a közigazgatási és munkaügyi bíróság és az alperesi közigazgatási hatóság álláspontja a helytálló.

 

A Kúria előzetesen rámutatott arra, hogy a Szabs. tv. fent idézett 99. § (3) bekezdése csak a helyszíni bírságra vonatkozik, a helyszíni bírság elleni jogorvoslat lehetőségét zárja ki, ugyanakkor van egy külön törvényi rendelkezés (a 2012. évi CXX. tv 22. § (4) bekezdés b) pontja), amely lehetőséget biztosít a panasz előterjesztésére a közterület-felügyelőnek a kényszerítő eszköz alkalmazása – így például a kerékbilincs felszerelése – körében hozott intézkedésével szemben. Így tehát érdemben el kellett bírálni felperes jogorvoslati kérelmeit.

 

Ugyanakkor tény, hogy a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. tv. 20. § (6) bekezdése kimondja, ha a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó, a kiemelten védett, védett vagy korlátozott várakozási övezetben érvényes engedély nélkül elhelyezett, illetve a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű balesetveszélyt jelent és a forgalmat nem akadályozza, rögzítésére - a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig - a felügyelő kerékbilincset alkalmazhat.

 

Mivel a felperes panaszában, az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezésében és keresetében is azzal érvelt, hogy nem szegte meg a KRESZ 40. § (1) bekezdését, viszont arra az esetre, ha a bíróság azt állapítaná meg, hogy azt megszegte, a közterület-felügyelő intézkedésének arányosságát nem vitatta, így a kereseti kérelemhez kötöttség elvére figyelemmel az elsőfokú bíróság, illetve a Kúria a kerékbilincs felszerelésének arányossága kérdésével nem foglalkozhatott. Fontos tanulság: érdemes a jogorvoslati kérelmeket úgy megfogalmazni, hogy azok minél több oldalról támadják a sérelmezett határozatot, és ebben a körben a közigazgatási szankció arányosságának felvetése gyakran megfontolandó.

A Kúria abban a kérdésben, hogy az úttest része-e a várakozóhely, és így a felperes a KRESZ 40. § (1) bekezdését megsérthette-e az ott parkolással, idézte a KRESZ 1. számú függelék I/a. pontját, mely egy értelmező rendelkezést tartalmaz, azt magyarázza, hogy a KRESZ alkalmazásában mit kell érteni azon, hogy „út.” Eszerint „út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút). Ugyanígy az I/b. magyarázza, hogy mi a járda: „az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda.” Az I/c. pont alapján „úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésre szolgáló része.”

Ha pedig úttestnek minősül az út azon része, ahol a közúti járművek közlekednek, akkor „a felfestett parkolóhely (várakozóhely) az úttesthez tartozik, hiszen a közúti járművek ezen a területen is közlekednek, oda be- és kiállnak.” Tehát a KRESZ 40. § (1) bekezdése erre a részre is irányadó.

Erre tekintettel a felperes valóban szabálytalanul parkolt, a közigazgatósági hatóság helyesen járt el, így a Kúria hatályon kívül helyezte a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét.

 A fentiekkel kapcsolatos kérdéseket, észrevételeket a tarczayaron@freemail.hu címre várom.

 

 

Szólj hozzá!
· 2 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://biroigyakorlat.blog.hu/api/trackback/id/tr2012973547

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A helyszíni bírság Magyarországon 2018.07.26. 07:56:58

A mai napon több reggeli műsor foglalkozott azzal a hírrel, ami szerint a rendőrség civil autóval állítja meg a szabálysértőket, és részükre a helyszínen helyszín bírság kerül kiszabásra. A műsorvezetők rendre azt állították, hogy lehet hogy nem valósR…

Trackback: Elkerülhető-e a kerékbilincs? 2018.07.23. 13:58:51

Az index.hu oldalon jelent meg nem olyan régen egy cikk, amely szerint a közterület-felügyelet azt nyilatkozta, hogy a tapasztalatok azt mutatják, hogy muszáj kerékbilincselni. Azonban kevesen tudják, hogy van arra lehetőség, hogy megússzuk a kerékbili…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Dr. Tarczay Áron ügyvéd blogja