Dr. Tarczay Áron ügyvéd blogja

2017. október 21. 19:07 - dr. Tarczay Áron

Elévült-e a közjegyzői okiratba foglalt tartozás

- a záradékolható okiratokba foglalt kötelezettségek elévülésének megszakadásáról

Az időmúlásnak egy polgári jogi követelésre többféle hatása is lehet: elsősorban egy-egy határidő elmulasztása járhat jogvesztéssel, vagy elévüléssel. A jogvesztés azt jelenti, hogy maga a jog megszűnik, a követelés elenyész, míg az elévülés nem jár a jog megszűnésével (ezért az önkéntes teljesítés nem követelhető vissza jogalap nélküli gazdagodás címén), viszont állami kényszerrel – tehát elsősorban bírósági úton – az már nem érvényesíthető.

Az elévülésnek a törvényben vagy a felek megállapodásában meghatározott határideje általában nem olyan határidő, amely az elévülés kezdetekor pontosan belátható. Egyrészről ugyanis az elévülés nyugodhat, ami azt jelenti, hogy bizonyos esetekben, ha a jogosultnak nem róható fel az igényérvényesítésben való késlekedés, akkor a határidő nem telik, vagy a határidő letelte után is van még lehetőség egy bizonyos ideig az igény érvényesítésére. Másrészről – ami témánk szempontjából fontosabb – az elévülés megszakadhat, ami azt jelenti, hogy valamely jogi tény folytán az elévülési idő újrakezdődik.

Hogy milyen jogi tények vezethetnek az elévülés megszakadásához, azt a korábbi (1959. évi IV. törvény) és az új (2013. évi V. tv.) Ptk. eltérően szabályozza. A korábbi, a 2014. március 15. előtt keletkezett kötelmekre irányadó szabály szerint (régi Ptk. 327. § (1) bekezdés) a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása – ideértve az egyezséget is –, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.

Az új, a 2014. március 15. után keletkezett kötelmekre irányadó szabály így szól:

Ptk. 6:25. § [Az elévülés megszakítása]

(1) Az elévülést megszakítja

a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;

b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;

c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy

d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

 

Két lényeges különbségre mindenképpen fel kell hívni a figyelmet: egyrészről a továbbiakban az írásbeli felszólítás már nem szakítja meg az elévülést, illetve a megindított bírósági eljárás az új szabály szerint már csak akkor jár ezzel a hatással, ha érdemi határozat születik az ügyben.

 

A korábbi és az új szabályozás is speciális szabályt tartalmaz arra az esetre, ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, itt a témánk szempontjából nem lényeges az eltérés a régi és az új törvény között.

 

A régi törvény szerint:

Régi Ptk. 327. § (3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

 

Az új szabály:

Ptk. 6:25. § (3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

 

Látható tehát, hogy abban az esetben, ha végrehajtható határozat született az ügyben, akkor csak szűk körben évülhet el a követelés, elsősorban akkor, ha végrehajtási cselekmény történt (tehát: végrehajtás iránti kérelmet nyújtott be a végrehajtást kérő, majd pedig a végrehajtási eljárásban a végrehajtó, vagy a bíróság valamilyen eljárási cselekményt hajtott végre, vagy legalább a végrehajtást kérő erre irányuló kérelmet előterjesztett). Illetve az új szabály szerint a kötelem megegyezéssel való módosítása is megszakítja az elévülést.

 

Kérdés, hogy melyek a végrehajtható határozatok, amelyek meghozatala után az elévülés megszakítására már csak ebben a szűk körben nyílik mód. Nyilvánvalóan ide kell, hogy tartozzanak azok a határozatok, amelyek alapján végrehajtási lapot állít ki a bíróság – illetve bizonyos esetben a közjegyző – kérelemre. Tehát vitán felül áll, hogy a jogerős és végrehajtható bírósági ítélet, bírósági meghagyás, fizetési meghagyás.

 

Vitássá vált azonban a gyakorlatban, hogy a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatok alapján a követelés elévülését is csak ilyen szűk körben lehet-e megállapítani.

 

A Vht. 23/C. § (1) bekezdése szerint: az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza

a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,

b) a jogosult és a kötelezett nevét,

c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

d) a teljesítés módját és határidejét.

 

Tehát: amennyiben a szerződést, vagy akár a kötelezett egyoldalú nyilatkozatát a közjegyző közokiratba foglalja, majd a kötelezett nem teljesít, akkor a jogosult, anélkül, hogy pert kellene indítania a követelése érvényesítése iránt, végrehajtási záradék rávezetését kérheti az okiratra. A végrehajtási záradékkal a végrehajtási eljárás ugyanúgy megindul, mint ha bírói ítélet alapján állítanának ki végrehajtási lapot. Másképpen fogalmazva: a közjegyző által közokiratba foglalt nyilatkozat a végrehajthatóság szempontjából a jogerős ítélettel gyakorlatilag egyenértékű. Éppen ez az oka annak is, hogy a bankok a kölcsönszerződések megkötésével párhuzamosan közokiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot is kérnek az ügyfeleiktől.

 

A vitát – egyébként még a régi szabályozás alapján, de véleményem szerint az új Ptk. szerinti ügyletekre is irányadó módon – a Kúria Pfv. I. 20.360/2013. számú, egyébként BH+ 2014.8.347 számon is közzétett eseti döntése lezárta. Véleményem szerint igen helyesen kimondta, hogy az elévülés megszakítása szempontjából a közjegyzői okiratok vonatkozásában is ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint jogerős bírósági ítéletek esetén, vagyis az elévülés megszakítására csak szigorúbb feltételekkel van lehetőség, mint közokiratba nem foglalt szerződésekből eredő tartozások esetén.

Fontos rámutatni, hogy amennyiben a követelés elévült, akkor sem elegendő az adósnak ezt magában nyugtáznia, hanem meg kell indítania a végrehajtás megszüntetésére irányuló pert.

 A kérdéseket, észrevételeket a tarczayaron@freemail.hu címre várom.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://biroigyakorlat.blog.hu/api/trackback/id/tr2313048004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Dr. Tarczay Áron ügyvéd blogja