Dr. Tarczay Áron ügyvéd blogja

2018. október 30. 19:53 - dr. Tarczay Áron

Gyakori kérdések a fedezetelvonó ügyletekkel kapcsolatban

Hol találjuk a fedezetelvonó szerződésekre vonatkozó szabályokat?

 

A Ptk. (2013. évi V. tv.) 6:120. §-ban és a 1/2011. (VI. 15.) PK véleményben, mely az 1/2014. sz. PJE határozat, illetve az 1/2017. sz. PJE határozat értelmében az új Ptk., illetve az új Pp. Alkalmazása során is megfelelően irányadó.

 

Mi a fedezetelvonó szerződés, illetve ügylet?

 

A Ptk. 6:120. § (1) értelmében az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.

 

Miről is van szó? A kötelezett valamely olyan vagyontárgyát, amely a tartozása kielégítéséhez szükséges, valaki másra átruházza, és így a jogosult a jogos követelését nem tudja rajta behajtani.

 

A Ptk. fedezetelvonás szerződési formáját említi, azonban a 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény állásfoglalása szerint egyoldalú jogügylet alapján is bekövetkezhet olyan fedezetelvonás, amely az ügylet relatív hatálytalanságának a megállapításához vezethet. Bár a PK vélemény nem említi, véleményem – bár kétségkívül vitatható véleményem – szerint ilyen ügylet lehet bizonyos esetekben az is, ha a tartozásokkal terhelt örökös visszautasítja az öröklést, és így helyette pl. az el nem adósodott gyermeke örököl.

 

Milyen vagyontárgy átruházása esetén vizsgálható az ügylet fedezetelvonó jellege?

 

Bármilyen vagyonelem elidegenítése szóba jöhet, a PK vélemény kifejezetten rögzíti, hogy akár egy követelés engedményezése is.

 

Fontos, hogy csak akkor fedezetelvonó a szerződés, ha a kötelezett vagyonának jelentős részét teszi ki, hiszen ha a követelés más vagyontárgyából végrehajtható, akkor fel sem merül ennek a jogintézménynek az alkalmazhatósága.

 

Csak a vagyontárgy átruházása történhet fedezetelvonó jelleggel?

 

Szintén a PK véleményt érdemes elolvasni, amely kifejezetten rögzíti, hogy a vagyontárgy megterhelése (pl. zálogjog alapítása) esetén is lehet hivatkozni erre a jogintézményre.

 

Mi az az igény, aminek a kielégítési alapját elvonják?

 

Fedezetelvonó szerződésről akkor beszélhetünk, ha a szerződés megkötésekor – tehát a kötelezett saját vagyontárgya elidegenítését, megterhelését tartalmazó ügylet megtételekor – a jogosultnak már fennáll valamilyen követelése a kötelezett felé.

 

Ha a jogosult követelése csak az után keletkezett, hogy a jogosult által támadott szerződés létrejött, akkor ez a szerződés nem lesz fedezetelvonó ügylet.

 

Nem szükséges a fedezetelvonás megállapításához az, hogy a követelés már érvényesíthető legyen akkor, amikor a támadott szerződést megkötik. Lehet pl., hogy az még nem esedékes, tehát csak a jövőben kell megfizetni.

 

Viszont a jogosult a pert már csak akkor tudja megindítani, ha a követelés már esedékessé is vált.

 

Milyen esetben alkalmazhatóak a fedezetelvonó szerződéshez fűződő jogkövetkezmények?

 

Abban az esetben, ha a szerző fél

  • rosszhiszemű volt, vagy

  • rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.

 

Milyen esetekben kell vélelmezni az ingyenességet és a rosszhiszeműséget? Mit jelent az, hogy ezeket vélelmezni kell?

 

Általában a jogosult köteles azt bizonyítani, hogy a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy ingyenes előny származott számára a szerződésből.

 

A törvény azonban felsorol néhány esetet, amikor a bizonyítási teher megfordul és a szerző fél tartozik a fentiek ellenkezőjét bizonyítani.

 

Ezek az esetek a következők ha valaki a szerződést

  • hozzátartozójával

  • vagy olyan jogi személlyel köti, amelyben többségi befolyással rendelkezik,

  • ha jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, vagy annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést,

  • azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.

 

Ki a hozzátartozó?

 

A Ptk. 8. § (1) bekezdésében található értelmező rendelkezések szerint:

  • hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;

  • míg ezen belül a közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

Mikor rosszhiszemű a szerző fél?


A PK vélemény meghatározása szerint „rosszhiszemű a szerző fél általában akkor, ha a szerződéskötéskor tudott, vagy tudnia kellett a kötelezettet terhelő követelésről és arról, hogy a szerződéssel a jogosult kielégítési alapját elvonják, vagyis a szerződés teljesítése következtében a követelés behajthatatlanná válik.”


Mi a következménye a fedezetelvonás megállapításának?

 

A fedezetelvonó ügylet hatálytalan annak az irányában, akinek a követelése fedezetét elvonták („relatív hatálytalanság”).

 

Mit jelent ez? A jogosult ugyanúgy kielégítheti az igényét ebből a vagyontárgyból, mintha a fedezetelvonó ügylet létre sem jött volna. Példa: az adóssággal terhelt szülő a gyermekére átruházza az ingatlanát és más vagyona nem marad; ebben az esetben a szülő hitelezője pert indíthat azért, hogy az ingatlanból így is behajthassa a követelését.

 

A kérdéseket, észrevételeket a tarczayaron@freemail.hu címre várom.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://biroigyakorlat.blog.hu/api/trackback/id/tr1614334865

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Dr. Tarczay Áron ügyvéd blogja