Dr. Tarczay Áron ügyvéd blogja - tarczayaron@freemail.hu

2018. november 04. 18:23 - dr. Tarczay Áron

Gyakori kérdések a polgári jogi elévülés régi és új szabályairól

Hol találjuk az elévüléssel kapcsolatos szabályokat?

 

A 2014. március 15. előtt keletkezett kötelmekre vonatkozóan a régi Ptk. (1959. évi IV. törvény) 324-327. §§-ban, a 2014. március 15-től keletkezett kötelmekre vonatkozóan az új Ptk. (2013. évi V. törvény) 6:21-25. §§-ban. Az időbeli hatály szabályozását a Ptké. (2013. évi CLXXVII. tv.) 50. §-ban találjuk.

 

Mi dönti el, hogy a régi, vagy az új szabályok alkalmazandók?

 

A 2014. március 15. előtt keletkezett kötelmekre a régi Ptk. szabályait, a 2014. március 15-től keletkezett kötelmekre az új Ptk. szabályait kell alkalmazni. Az érintett felek azonban megállapodhatnak abban, hogy a korábban keletkezett kötelmet az új Ptk. hatálya alá helyezik, és ebben az esetben az elévülési időre is az új Ptk. szabályai vonatkoznak.

 

Mit jelent az, hogy a kötelem mikor keletkezett?

 

A leggyakoribb kötelmeket alapul véve: egy szerződésből eredő kötelem esetén a szerződés megkötésének ideje, szerződésen kívül okozott kár esetén a károkozás időpontja lesz az irányadó.

 

Tehát: a felek eltárő megállapodása hiányában a 2014. március 15. előtt kötött szerződésekből eredő követelésekre, a fenti időpont előtt okozott károkra kell a régi Ptk. szabályait alkalmazni.

 

Mennyi idő alatt évülnek el a követelések?

 

Mind az új, mind a régi szabályok szerint a főszabály az 5 éves elévülési idő, de törvény ettől eltérhet. Pl. 3 év alatt évülnek el a veszélyes üzemi felelősségből eredő károk (pl. gépjárművel okozott károk), 1 év alatt évülnek el a parkolási díjjal és pótdíjjal kapcsolatos követelések, illetve a távközlési szolgáltatásokra irányuló szerződésekből eredő követelések.

 

A kellékszavatossági igények a régi Ptk. szerint 6 hónap alat,t az új Ptk. szerint 1 év alatt évülnek el főszabály szerint, de a fogyasztói szerződésből eredő ilyen igények 2 év alatt évülnek el mindkét szabályanyag szerint. A régi Ptk. az állat szolgáltatására irényuló szerződésből eredő kellékszavatossági igény érvényesítésére 60 napos, az új Ptk. ingatlan szolgáltatására irányuló szerződésből eredő igényre 5 éves elévülési időt ír elő. A régi Ptk. szerint továbbá Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó.

 

A felek továbbá megállapodásukkal maguk is eltérhetnek a fenti szabályoktól, kivéve, ha az eltérést a törvény kifejezetten kizárja. Pl. fogyasztói szerződés hibás teljesítése esetén – mindkét szabályanyag szerint – a 2 évnél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.

 

Előfordul, hogy törvény az elévülés kezdő időpontjáról hoz speciális szabályt: a 2014. évi XXXVIII. törvény szerint a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelések elévülése csak a szerződés megszűnésével kezdődik el.

 

Mi az elévülés joghatása?

 

Az elévült követelés bírói úton nem érvényesíthető. Ugyanakkor az elévülés nem jelent jogvesztést, ugyanis ha az elévült követelést önként teljesíti a kötelezett, akkor később ezt (jogalap nélküli gazdagodás címén) nem követelheti vissza. Az elévült követelés továbbá a kézizálogból továbbra is behajtható.

 

Amennyiben a törvény az időmúláshoz a jogvesztés következményét kívánja fűzni, akkor ezt kifejezetten rögzíti, így amennyiben a törvény minden egyéb jelzés nélkül az igény érvényesítésére határidőt tűz, akkor az a határidő elévülési határidő.

 

Mely esetekben hosszabbodik meg az elévülés határideje?

 

Az elévülés bizonyos esetekben

  1. nyugszik, illetve

  2. megszakad.

 

Egyes esetekben a törvény további eseteket is szabályoz bizonyos igények elévülésével kapcsolatosan. Így a hibás teljesítésből eredő szavatossági igények esetén nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.

 

Mikor nyugszik az elévülés?

 

Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. A menthető okok kimerítő felsorolása lehetetlen. Ide tartozhat az, ha a jogosult önhibáján kívül nem is tud a követelésről, vagy arról, hogy azt kivel szemben érvényesíthetné. Ide tartozhat az, ha a jogosult egészségügyi okból, vagy valamely élethelyzetből adódóan nem tud igényt érvényesíteni. De a bírói gyakorlat meglehetősen megengedően olyan esetben is megállapította az elévülés nyugvását, amikor a felek a követelés kapcsán egyezségi tárgyalásokat folytattak, és így nem volt elvárható a jogosulttól az igény érvényesítése.

 

A fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában a 2014. évi XXXVIII. tv. speciális szabálya szerint az igények elévülése nyugodott a bankok elszámolási kötelezettségének teljesítéséig.

 

Mi az elévülés nyugvásának a következménye?

 

Mind a régi mind az új Ptk. szabályai szerint:

 

ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos - határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál - kevesebb van hátra.

 

Az új Ptk. már azt is kimondja, hogy a fent írt egyéves, illetve három hónapos „póthatáridőben” már nincs helye az elévülés újabb nyugvásának. Ez a szabály a régi Ptk-ban szövegszerűen nincs benne, de a bírói gyakorlat már a régi Ptk. alatt  is ismerte. 

 

Mikor szakad meg az elévülés?

 

Itt már jelentős az eltérés a régi és az új Ptk., szabályai között.

 

  1. Mindkét szabályanyag szerint megszakad az elévülés, ha a kötelezett elismeri a követelést. Az elismerés nincs formához kötve, nem csak írásban, hanem szóban, sőt, ráutaló magatartással is megvalósulhat. Így például banki kölcsön tartozás esetén a törlesztőrészlet megfizetése a tartozás elismerésének minősül.

  2. Mindkét szabályanyag szerint megszakad az elévülés a követelés megegyezéssel történő módosítása, illetve ezzel kapcsolatos egyezségkötés esetén.

  3. Mindkét szabályanyag szerint megszakad az elévülés a követelés bírói úton történő érvényesítése esetén. Míg azonban a régi Ptk. alapján az igény bírói érvényesítése minden esetben megszakítja az elévülést, az új Ptk. szabályai szerint már csak abban az esetben, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határzatot hozott. Tehát az új Ptk. szabályai szerint az elévülés már nem szakad meg, ha a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, vagy az eljárást megszünteti. Az új Ptk. továbbá kifejezetten rögzíti, hogy a fizetési meghagyásos eljárás is a követelés bírói úton történő érvényesítésének minősül.

  4. A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás csak a régi Ptk. hatálya alá tartozó ügyekben szakítja meg az elévülést, az új Ptk. ilyen megkaszakadási okot már nem ismer.

  5. Az új Ptk. szabályozása szerint megszakítja az elévülést a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

 

Mi az elévülés megszakadásának joghatása?

 

Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.

 

Az új Ptk. ugyanakkor azt is rögzíti, hogy az elévülés nyugvása alatt az elévülés megszakadása esetén már csak az egyéves, illetve három hónapos időtartam kezdődik újra.

 

Milyen esetben szakadhat meg a végrehajtható határozatba foglalt követelés elévülése?

 

Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények és az új Ptk. hatálya alá tartozó ügyekben a kötelem megegyezéssel való módosítása szakítja meg.

 

Végrehajtható határozat lehet a bíróság jogerős ítélete, de egy jogerős fizetési meghagyás is. A korábbi kúriai állásponttal ellentétben azonban a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalás nem.

 

Mit kell tenni, ha elévült követelést támasztanak velünk szemben?

 

Amennyiben a jogosult pert indított a követelés behajtására, de az elévült, akkor erre a perben kifogásként lehet hivatkozni.

Amíg a jogosult nem indított pert, addig a kötelezett csak abban az esetben tud eredményesen pert indítani, ha valamely okból kifejezetten jogvédelemre van szüksége. Ilyen eset lehet például véleményem szerint, ha az elévült követelést biztosító jelzálogjog törlését kéri a kötelezett.

Ha végrehajtási eljárásban kíván elévült követelést végrehajtani a jogosult, akkor végrehajtás megszüntetése iránti pert indíthat a kötelezett. Erről itt írtam bővebben.

 

A kérdéseket, észrevételeket a tarczayaron@freemail.hu címen várom.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://biroigyakorlat.blog.hu/api/trackback/id/tr1214352657

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Anna Derdak 2019.05.19. 19:07:47

Sajnos van egy tizenegy évvel ezelötti hitelem amit jelenleg az Eos képvisel,január 30án közjegyzö álltal fizrtésimeghagyási felszolitást kaptam
Én február negyedikén ellentmondtam elévülésre hivatkozva
A levelet MOKKcimére küldtem(ez volt a feladási cim) de a közjeg,zö nevére ,ügyiratszámmal
A közjegyzö nem akarja elfogadni igy végrehajto is jelentkezett aki a 41paragrafus alapján felszolitotta at Eost de az nem ismeri el az elévülést arra hivatkozva hogy nem küldtem tizenöt napon belül ellentmo d á st
Mit tehetek ???kérem sürgösen segitsen. Tisztelettel ..D.A

dr. Tarczay Áron 2019.05.19. 19:08:37

Esetleg igazolási kérelemmel lehet próbálkozni.

Márti Császár 2019.09.18. 09:37:57

Tisztelt Ügyvéd úr !

Van egy 2007-ben felvett,de 2009 o9. havában felmondott CHF alapú hitelem,amit a
különféle követelő kezelő cégek adtak -vettek egymás között.
2013.1.14.-én tértivevényes levél érkezett majd 2014.11.07. úgyszintén. Napra pontosan
már 10 éve nem fizetem a kölcsönöm

Kérdésem a következő :Elévült már,vagy még jogosan követelik ezt az összeget?
Köszönöm válaszát.

dr. Tarczay Áron 2019.09.18. 09:40:53

Sajnos ezt ennyi adatból lehetetlen megállapítani. Amennyiben közjegyzői okiratba volt foglalva a kötelezettségvállalás, akkor csak végrehajtási cselekmények szakíthatták meg az elévülést. Amennyiben nem, akkor az engedményezések és a felszólító levelek is és ez utóbbi esetben is meg kell nézni, hogy eltelt-e úgy 5 év, hogy sem engedményezés, sem felszólító levél nem volt. Tehát össze kellene szedni az összes, az ügyre vonatkozó iratot és felkeresni egy ügyvédet.
Dr. Tarczay Áron ügyvéd blogja - tarczayaron@freemail.hu
süti beállítások módosítása