Dr. Tarczay Áron ügyvéd blogja

2018. december 09. 15:59 - dr. Tarczay Áron

Gyakori kérdések a kötelesrész és a kitagadás régi és új szabályaival kapcsolatban

Hol találjuk a kötelesrészre és a kitagadásra vonatkozó szabályokat?

 

A korábbi szabályokat a régi Ptk. (1959. évi IV. törvény) 668-672. §§-ban találjuk, az új szabályozás az új Ptk. (2013. évi V. törvény) 7:75. - 7:86. §§-ban találhatóak.

 

Mitől függ, hogy melyik szabályt kell alkalmazni?

 

A Ptké. (2013. évi CLXXVII. tv.) 65. § szerint a kitagadási okokra az új szabályokat az új Ptk. hatálybalépése után (2014. március 15.) tett kitagadó nyilatkozatára kell alkalmazni. Továbbá ha az örökhagyó végintézkedését az új Ptk. hatálybalépése előtt (ld. fent) tette, a kötelesrész mértékére a korábbi szabályokat kell alkalmazni. Mint látni fogjuk azonban, a kötelesrész érvényesítésére alapot ad nem csak a végrendelettel, de az ajándékozás útján a törvényes örökös örökrészéből elvonat vagyon is, márpedig a törvény ilyen esetre nem rendezi azt a kérdést, hogy milyen esetben kell a későbbi, illetve a korábbi szabályokat alkalmazni. Véleményem szerint analógiával arra a következtetésre jutahtunk, hogy akkor kell az új szabályokat alkalmazni, ha az ajándékozási szerződés kelte az új Ptk. hatályba lépése utánra esik.

 

Mi a kötelesrész?

 

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, bejegyzett élettársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. Tehát nem minden törvényes örökös jogosult egyben kötelesrészre is, csak a fent felsorolt személyek. A fent felsoroltak viszont az alábbiakban írtak szerint abban az esetben is igényt tarthatnak egy bizonyos juttatásra, ha őket végrendelettel az örökhagyó az öröklésből részben vagy egészben kizárta, más javára végrendelkezett, vagy ha az örökhagyó halála előtt a teljes vagyonát vagy annak jelentős részét elajándékozta.

 

Mi a kötelesrész alapja?

 

A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke. Aki számára az ingyenes adománynak a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan, a bíróságtól kérheti a körülmények figyelembevételével vett más érték megállapítását. Fontos tehát, hogy a hagyaték mellett az ingyenes adományok tartoznak még a kötelesrész alapjához, az értékesített, elcserélt, vagy pl. tartási, életjáradéki, öröklési szerződéssel elidegenített vagyontárgyak nem. Ingyenes adomány jellemzően az ajándék, de ide tartozik pl. a bankszámlára adott - ingyenes - haláleseti rendelkezéssel juttatott összeg is, amely nem a hagyaték része, de a kötelesrész alapjába beleszámít.

Ugyanakkor az új Ptk. már tartalmaz egy kisegítő szabályt is: a szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni.

Mely vagyontárgyak nem tartoznak a kötelesrész alapjához?

 

A törvény felsorol bizonyos eseteket, amelyekben az előző pont szerinti feltételeket egyébként teljesítő egyes vagyontárgyak mégsem tartoznak a kötelesrész alapjához:

a) az örökhagyó által a halálát megelőző

  • az új szabályok szerint tíz évnél,

  • a régi szabályok szerint tizenöt évnél

    régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke;

    Tehát: ha az örökhagyó a 2014. március 15. előtt tett ajándékozást követően még legalább 15, 2014. március 15-től tett ajándékozást követően még leglább 10 évig él, akkor az adott ajándék nem tartozik a kötelesrész alapjához.

b) az olyan ingyenes adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott;

A kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat létrejöttének időpontja házasságból származó gyermek és a házastársak által közös örökbefogadással örökbe fogadott gyermek esetén a házasságkötés időpontja, más örökbe fogadott gyermek esetén az örökbefogadás időpontja, egyébként a gyermek fogamzása.

Tehát: ha a túlélő házastárs követel kötelesrészt, akkor a kötelesrész alapjához nem számítható hozzá a házasságkötés napja előtt az örökhagyó által másnak adott ajándék. Ha a házasságból származó gyermek követel kötelesrészt, a szülei házasságkötése előtt az örökhayó által adott ajándék nem számít be a kötelesrész alapjába, stb.

A fent, b) pont alatt ismertetett szabály az új Ptk. szerinti szabály. A régi Ptk. lényeges ponton tér el ettől: egyrészt több házasságkötés esetén a régi Ptk. szerint mindegyik gyermek, tehát a későbbi házasságból származó gyermek is az örökhagyó első házasságkötése előtt adott ajándékokat nem számíthatta csak hozzá a kötelesrésze alapjához, míg az új Ptk. szerint tehát minden gyermeknél külön az ő szülei házasságkötésének a dátuma számít.

c) a szokásos mértéket meg nem haladó ingyenes adomány értéke;

d) a házastárs – továbbá az új Ptk. szabályai alapján még az élettárs –, továbbá a leszármazó részére nyújtott tartás értéke;

e) az arra rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.

 

Mi a kötelesrész mértéke?

 

A régi szabály szerint kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna. Ha a házastársat vagy a bejegyzett élettársat, mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Egyébként a házastársat vagy a bejegyzett élettársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg.

 

Az új szabályok több lényeges változást hoztak. Egyrészről a kötelesrész mértéke a fele részről az egyharmad részre csökkent. Másrészt bár a házastársat a haszonélvezete helyett megillető kötelesrész megmaradt a megfelelő használati jog biztosítása, a valóságban azonban az új Ptk. rendszerében a túlélő házastárs tágabb körben állgörökös, így a korábbinál nagyobb számú esetben illeti meg pénzben meghatározott kötelesrész, amely tehát a túlélő házastárs esetében is egyharmada a kötelesrész alapjának.

 

Mit jelent a betudás?

 

A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenes adományként kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani.

Tehát: ha a kötelesrészre jogosult örökrésze eléri a kötelesrésze alapjának a régi szabályok szerint a felét, az új szabályok szerint az 1/3-át, nem lehet további követelése. Ha az örökrésze nem éri el ezt a mértéket, de a régi szabályok szerint meghatározott kötelesrész esetén az örökhagyó halála előtti 15, az új szabályok szerint meghatározott kötelesrész esetén 10 évben ilyen mértékű ajándékot kapott az örökhagyótól, akkor szintén nem lehet további követelése. Viszont az ennél régebben kapott ajándékok nem bírnak jelentőséggel.

Ha a kötelesrészre jogosult leszármazó az öröklésből kiesett, leszármazójának kötelesrészébe be kell tudni mindannak az ingyenes adománynak az értékét, amelyet ő és a kiesett felmenő kapott. Több leszármazó az adományt a hagyatékban való részesedésének arányában köteles betudni. Egy példa erre az esetre: a nagyszülő halála után közvetlenül az unoka lenne a kötelesrészre jogosult, mert a szülője már korábban elhalálozott. Ebben az esetben az unoka a szülője által az örökhagyótól kapott ajándékot is köteles betudni a kötelesrészébe.

Az örökhagyó a betudást - kifejezett nyilatkozattal - elengedheti. A betudás elengedése más jogosult kötelesrészét nem sértheti.

 

Mit jelent a kitagadás?

 

Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott.

 

Mikor érvényes a kitagadás?

 

A kitagadásnak érvényes végintézkedésben kell szerepelnie, és meg kell jelölnie olyan kitagadási okot, amely valós és amely a törvény felsorolásában szerepel.

 

Melyek a kitagadási okok?

 

Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;

A törvény külön meghatározza, hogy melyek a szóba jöhető érdemtelenségi okok:

i) aki az örökhagyó életére tört;

ii) aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította vagy ezek valamelyikét megkísérelte;

iii) aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.

 

A további kitagadási okok:

b) az örökhagyó sérelmére bűncselekményt (a régi Ptk. szerinti szabályozásban: súlyos bűncselekményt) követett el;

c) az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;

d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;

e) erkölcstelen életmódot folytat;

f) a régi szabályozás szerint jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték, illetve az új szabályozás szerint akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és a büntetését még nem töltötte ki;

Kérdés lehet ennél a pontnál, hogy a „büntetését még nem töltötte ki” fordulat melyik időpontra vonatkozik. Véleményem szerint ezt a feltételt a kitagadást tartalmazó végintézkedés megtételének időpontjára kell vizsgálni.

 

Kizárólag az új Ptk. hatálya alatt kitagadható az, aki a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá. Ez a szabály meglehetősen általános és még kérdés, hogy milyen gyakorlata alakul ki.

Szintén az új Ptk. hatálya alatt a nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja. Ez a szabály is rendkívül általános és a gyakorlata kidolgozásra vár.

Szintén az új Ptk. hatálya alatt a szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot.

Mind a régi, mind az új szabályanyag szerint házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja.

 

Mi a jelentősége az örökhagyó megbocsátásának?

 

Ha a kitagadás okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, a kitagadás érvénytelen, és az örökös kötelesrészre tarthat igényt.

Ha a kitagadás okát az örökhagyó a végintézkedése után megbocsátotta, a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül hatálytalanná válik.

 

 

Hogyan érvényesíthető a kötelesrész?

 

A kötelesrész kötelmi igényként, 5 éves elévülési időben érvényesíthető.

(Az elévülés részletes szabályairól itt. )

 

Vita esetén az igény polgári perben érvényesíthető.

A kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek. A kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek. Több személy felelősségének arányát juttatásaik figyelembe vehető értéke határozza meg. Aki a juttatástól önhibáján kívül elesett, a kötelesrészért nem felel.

A kötelesrészt elsősorban pénzben kell kiadni. Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmény mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek - egészben vagy részben - természetben való kiadását.

 

A kérdéseket, észrevételeket a tarczayaron@freemail.hu címre várom.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://biroigyakorlat.blog.hu/api/trackback/id/tr3914466334

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Dr. Tarczay Áron ügyvéd blogja