Bár a törvény részletesen szabályozza a végrendelkezés lehetőségeit és a végrendeletek alaki követelményeit, a gyakorlatban számos kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy mikor érvényes egy végrendelet, ki lehet örökös, milyen hibák vezethetnek érvénytelenséghez, illetve mikor veszti hatályát egy korábban megtett végintézkedés.
Ebben a bejegyzésben a témakörrel kapcsolatban felmerülő egyes gyakorlati kérdéseket vizsgáljuk meg.
Hol találjuk meg a végrendelettel kapcsolatos legfontosabb szabályokat?
A végrendeletre vonatkozó alapvető szabályokat a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) hetedik könyvének rendelkezései között találjuk.
A Ptk. 7:10. §-a rögzíti a végintézkedési szabadság alapelvét: az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet.
A törvény ugyanakkor szigorú formai követelményeket állít a végrendelettel szemben. Ennek oka, hogy a végrendelet az örökhagyó halála után fejti ki hatását, amikor már nincs lehetőség arra, hogy az örökhagyó nyilatkozatának tartalmát vagy valódi akaratát személyesen tisztázza.
Éppen ezért a végrendeleteknél különösen nagy jelentősége van annak, hogy az okirat megfeleljen a törvényben meghatározott alaki követelményeknek.
Ki tehet végrendeletet?
A végrendelkezés személyes jognyilatkozat: végrendelkezni személyesen lehet.
Ez azt jelenti, hogy az örökhagyó helyett más személy nem tehet érvényesen végrendeletet. A végrendeletből egyértelműen ki kell tűnnie annak is, hogy az okirat az örökhagyótól származó, halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmaz.
A végrendeletnek tehát nem pusztán valamely vagyontárgy sorsáról kell rendelkeznie, hanem annak az örökhagyó halála esetére szóló rendelkezésnek kell lennie.
Milyen fajtái vannak a végrendeletnek?
A Ptk. három formát különböztet meg:
-
közvégrendeletet,
-
írásbeli magánvégrendeletet,
-
szóbeli végrendeletet.
A szóbeli végrendelet azonban csak kivételes esetben tehető, ezért a gyakorlatban elsősorban a közvégrendelet és az írásbeli magánvégrendelet jön szóba.
Mi a közvégrendelet?
Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni. A közvégrendelet alaki érvényességére főszabály szerint a közjegyzői okiratokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A törvény ugyanakkor meghatározza azt is, hogy ki előtt nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni. Ilyen a végrendelkezőnek vagy házastársának, élettársának hozzátartozója, illetve gyámja vagy gondnoka.
Külön szabály vonatkozik arra is, ha a közvégrendeletben a közreműködő személy vagy annak hozzátartozója részesülne. Az ilyen juttatás érvénytelen.
Ki tehet érvényesen csak közvégrendeletet?
A törvény bizonyos személyek számára az írásbeli magánvégrendelet helyett kizárólag a közvégrendelet lehetőségét biztosítja.
Így a korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet.
Ugyancsak kizárólag közvégrendelet formájában végrendelkezhet az, aki vak, írástudatlan, vagy olyan állapotban van, hogy olvasni vagy a nevét aláírni nem képes.
Milyen nyelven lehet írásbeli magánvégrendeletet tenni?
Írásbeli magánvégrendeletet olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért.
Sajátkezűleg írt végrendelet esetén ezen a nyelven írni is tudnia kell, míg a más által írt végrendelet esetén az a követelmény, hogy a végrendelkező az adott nyelven olvasni tudjon.
Gyorsírással, illetve a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készített magánvégrendelet érvénytelen.
Mi a különbség a sajátkezűleg írt és a más által írt végrendelet között?
Írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező maga is megírhat, de más személy is leírhatja helyette.
Fontos azonban, hogy a gépírás akkor sem minősül sajátkezű írásnak, ha maga a végrendelkező gépeli be a szöveget. Ugyanezért egy számítógépen elkészített, majd kinyomtatott végrendelet nem tekinthető sajátkezűleg írt végrendeletnek.
Milyen feltételeknek kell megfelelnie a sajátkezűleg írt végrendeletnek?
A sajátkezűleg írt magánvégrendelet egyik legfontosabb követelménye, hogy az örökhagyó azt elejétől végéig maga írja és maga is írja alá.
Emellett az okiratból ki kell tűnnie a végrendelet készítési idejének.
Ha a végrendelet több különálló lapból áll, minden lapot folyamatos sorszámozással kell ellátni.
Mikor érvényes a más által írt magánvégrendelet?
Ha a végrendeletet nem maga az örökhagyó írja, akkor szigorúbb alaki követelményeknek kell megfelelni.
A végrendelkezőnek a végrendeletet két tanú együttes jelenlétében kell aláírnia. Ha már korábban aláírta, akkor a két tanú együttes jelenlétében el kell ismernie, hogy az okiraton szereplő aláírás a sajátja.
Ezt követően a tanúknak is alá kell írniuk a végrendeletet, és aláírásuknál tanúi minőségüket is fel kell tüntetniük.
Alternatív megoldás, ha az örökhagyó a végrendeletet aláírja, majd azt – akár nyílt, akár zárt iratként – személyesen, végrendeletként feltüntetve közjegyzőnél letétbe helyezi.
Mi történik, ha a végrendelet több lapból áll?
A több különálló lapból álló végrendeletnél különösen fontosak a sorszámozási és aláírási követelmények.
Sajátkezűleg írt magánvégrendelet esetén minden lapot folyamatos sorszámozással kell ellátni.
Más által írt magánvégrendelet esetén szintén szükséges a folyamatos sorszámozás, továbbá minden lapot alá kell írnia a végrendelkezőnek és – ha tanúk szükségesek – mindkét tanúnak.
Ki lehet a végrendelet tanúja?
Tanúként nem járhat el az, aki a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes.
Nem lehet tanú továbbá kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú, illetve az a nagykorú sem, akinek cselekvőképességét olyan részben korlátozták, amely kizárja tanúkénti közreműködését.
Írástudatlan személy sem lehet írásbeli magánvégrendelet tanúja.
Fontos ugyanakkor, hogy a tanúnak nem kell ismernie a végrendelet tartalmát, és azt sem szükséges tudnia, hogy végrendelet elkészítésénél működik közre.
Mi történik, ha a tanú vagy a végrendelet elkészítésében közreműködő személy örökölne?
A törvény ilyen esetekre külön korlátozást állít fel.
Az írásbeli magánvégrendelet tanúja, a végrendelkezésnél közreműködő személy vagy ezek hozzátartozója javára szóló juttatás főszabály szerint érvénytelen.
Kivétel, ha a végrendeletnek ezt a részét maga az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta.
A tanú vagy a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelet megalkotásában az érintett tanún kívül még két tanú vett részt.
Közreműködőnek minősülhet például a végrendelet megfogalmazója, szerkesztője vagy leírója, illetve minden olyan személy, akinek tevékenysége a végrendelet tartalmának érdemi befolyásolására lehetőséget ad.
Ezért különösen körültekintően kell eljárni akkor, ha a végrendelet elkészítésében olyan személy segít, aki maga vagy hozzátartozója a végrendelet alapján részesülne.
Mi a helyzet akkor, ha a végrendeletben egy jogi személy, például egy alapítvány részesül?
Ilyen esetben sem lehet figyelmen kívül hagyni a közreműködő személyekre vonatkozó szabályokat.
Ha jogi személy javára történik juttatás, nem lehet tanú például a jogi személy tagja, vezető tisztségviselője, képviselője, felügyelőbizottsági tagja vagy munkavállalója.
A törvény szerint az ilyen személy közreműködése a jogi személynek rendelt juttatást érvénytelenné teszi.
Mikor lehet szóbeli végrendeletet tenni?
A szóbeli végrendelet kivételes lehetőség.
Szóbeli végrendeletet csak az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.
Önmagában tehát az, hogy valaki egyszerűbbnek tartja szóban elmondani végakaratát, nem alapozza meg a szóbeli végrendelet érvényességét.
Milyen feltételekkel érvényes a szóbeli végrendelet?
A végrendelkezőnek két tanú együttes jelenlétében kell végakaratát teljes terjedelmében szóban előadnia, olyan nyelven, amelyet a tanúk értenek.
Egyidejűleg ki kell jelentenie, hogy a szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.
Jelnyelvet használó végrendelkező esetén a végakarat jelnyelven is előadható.
A szóbeli végrendeletnél is alkalmazni kell a tanúkra és érdekeltségükre vonatkozó korlátozásokat. Eltérés azonban, hogy a szóbeli végrendelet tanújának nem kell írnia tudnia.
Meddig hatályos a szóbeli végrendelet?
Ha az örökhagyó rendkívüli helyzete megszűnik, és ezt követően megszakítás nélkül harminc napon át nehézség nélkül készíthetett volna írásbeli végrendeletet, a szóbeli végrendelet hatályát veszti.
Ezért a szóbeli végrendelet nem arra szolgál, hogy az örökhagyó tartósan helyettesítse vele az írásbeli végrendeletet.
Lehet-e két embernek közös végrendelete?
Főszabály szerint két vagy több személynek ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen.
A törvény azonban kivételt tesz a házastársak életközösségének fennállása alatt készített közös végrendelettel.
A házastársak közös végrendelete meghatározott alaki feltételek mellett lehet érvényes, így például közvégrendelet formájában, illetve az írásbeli közös végrendeletre vonatkozó külön szabályok betartásával.
A több lapból álló közös végrendeletre is speciális aláírási szabályok vonatkoznak.
Hogyan kell értelmezni a végrendeletet, ha annak szövege nem egyértelmű?
A végrendelet értelmezésekor elsődleges szempont az örökhagyó feltehető akarata.
A Ptk. szerint kétség esetén a végrendeletet úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata lehetőség szerint érvényre jusson.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bíróság egy alaki hibás végrendeletet pusztán az örökhagyó feltételezett akarata alapján érvényessé tehetne.
A végrendelet értelmezésének szabálya tehát nem szolgálhat az alaki érvénytelenség orvoslására.
Ki lehet örökös a végrendelet alapján?
Az örökhagyó egy vagy több személyt is örökössé nevezhet.
Örökös az, akinek az örökhagyó a hagyatékát, annak meghatározott hányadát vagy részét juttatja.
Ha az örökhagyó több örököst nevez, de nem határozza meg, hogy milyen arányban örököljenek, akkor főszabály szerint egyenlő arányban részesednek.
A végrendeletben ezért célszerű egyértelműen meghatározni az örökrészeket, különösen akkor, ha az örökhagyó több személy javára kíván rendelkezni.
Mi történik, ha a végrendelet csak bizonyos vagyontárgyakról rendelkezik?
Nem szükséges, hogy a végrendelet az egész hagyatékról rendelkezzen.
Ha a végrendelet a hagyatékot nem meríti ki, a fennmaradó rész tekintetében főszabály szerint törvényes öröklésnek van helye, feltéve, hogy a törvény vagy maga a végrendelet alapján nincs ettől eltérő eredmény.
Mi az a helyettes örökös?
Az örökhagyó arra az esetre is rendelkezhet, ha az általa nevezett örökös kiesik az öröklésből.
Ilyenkor más személyt nevezhet helyettes örökössé.
Ha a nevezett örökös egyben az örökhagyó törvényes örököse is, és a végrendelet másként nem rendelkezik, bizonyos esetekben a kiesett örökös leszármazója tekinthető helyettes örökösnek.
A helyettes örökös nevezése különösen akkor lehet fontos, ha az örökhagyó szeretné elkerülni, hogy az általa kiválasztott örökös kiesése miatt teljesen más személyek örököljenek.
Mi az utóörökös-nevezés?
Az utóörökös-nevezés és a helyettes örökös nevezése nem ugyanaz.
Főszabály szerint érvénytelen az olyan rendelkezés, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében egy meghatározott eseménytől vagy időponttól az addigi örököst más személy váltja fel.
A törvény ugyanakkor meghatározott esetekben lehetővé teszi az utóörökös nevezését, így például az elsőként nevezett örökös házastársára háramlott hagyaték tekintetében, annak halála esetére.
Külön szabály vonatkozik arra az esetre is, amikor az elsőként nevezett örökös leszármazó, és a hagyaték megnyílásakor nem rendelkezik végrendelkezési képességgel.
Ki zárható ki a törvényes öröklésből?
Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, más személy örökössé nevezésével vagy kifejezett végrendeleti nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből.
A kizárást főszabály szerint nem kell indokolni.
Fontos azonban, hogy a kötelesrészre jogosult személyt a kötelesrészt meghaladó törvényes örökrészből lehet kizárni. A törvényes öröklésből való kizárás ezért nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kizárt személy minden esetben semmilyen igényt nem támaszthat a hagyatékkal szemben.
Mi a különbség az örökös és a hagyományos között?
A végrendeletben nemcsak örököst lehet nevezni.
Hagyomány az, ha az örökhagyó a hagyatékban meglévő valamely vagyontárgyat meghatározott személynek juttatja anélkül, hogy az ilyen részesedés öröklésnek minősülne.
Hagyomány lehet az is, amikor az örökhagyó az örökösét arra kötelezi, hogy valamely személy részére vagyoni szolgáltatást teljesítsen.
A hagyomány ezért jól használható olyan esetekben, amikor az örökhagyó nem kívánja az érintett személyt általános örökössé tenni, hanem csak egy meghatározott vagyontárgyat vagy vagyoni előnyt szeretne neki juttatni.
Mi az a meghagyás?
Meghagyás esetén az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt valamilyen kötelezettséggel terheli.
Ilyen lehet például, ha az örökhagyó az örökösét arra kötelezi, hogy egy harmadik személy javára meghatározott szolgáltatást teljesítsen.
A meghagyás tehát elsősorban kötelezettséget jelent, amelynek teljesítését a törvényben meghatározott személyek követelhetik.
Kétség esetén a meghagyás az örököst terheli.
Mi történik, ha az egyik örökös kiesik?
Ha az örökhagyó több személyt nevezett örökössé, és egyikük kiesik, a kieső örökös helyére bizonyos esetekben helyettes örökös léphet.
Ha nincs helyettes örökös, meghatározott feltételek mellett növedékjog érvényesülhet.
Ennek lényege, hogy a kieső örökösnek szánt részesedés a többi nevezett örökös részesedését növelheti.
A törvény külön szabályokat tartalmaz arra az esetre is, ha a kieső örökös maga is az örökhagyó törvényes örököse lett volna.
Mikor támadható meg a végrendelet?
A végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát megtámadással lehet érvényesíteni.
A megtámadó nyilatkozatban meg kell jelölni az érvénytelenség vagy hatálytalanság okát.
Megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végrendelet alapján rá rótt kötelezettségtől, illetve más tehertől mentesülne.
A megtámadás joga az öröklés megnyílásától számított öt év alatt évül el.
Fontos továbbá, hogy a megtámadás joga az öröklés megnyílása után arról való lemondással is megszűnhet. Ilyen lemondásnak minősülhet az a nyilatkozat is, amelyben a megtámadásra jogosult a végrendeletet érvényesnek vagy hatályosnak ismeri el.
Milyen okok miatt lehet érvénytelen egy végrendeleti rendelkezés?
A Ptk. több olyan okot is meghatároz, amely miatt valamely végrendeleti rendelkezés érvénytelen lehet.
Érvénytelen például a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző, illetve az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel.
A jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés szintén érvénytelen, míg a jogellenes bontó feltételt figyelmen kívül kell hagyni.
A feltétel érvénytelensége főszabály szerint nem eredményezi automatikusan az egész végrendeleti rendelkezés érvénytelenségét. Kivételt jelent, ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg.
Érvénytelen lehet a végrendeleti rendelkezés, ha az örökhagyó a nyilatkozatának tartalmában tévedett, vagy egyáltalán nem akart ilyen tartalmú nyilatkozatot tenni. Ugyancsak érvénytelenséghez vezethet, ha az örökhagyót a rendelkezés megtételére valamely téves feltevés vagy utóbb meghiúsult várakozás indította. Érvénytelen továbbá az a rendelkezés, amelyre az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá. Mindez azonban akkor vezet érvénytelenséghez, ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést az adott körülmény nélkül egyébként nem tette volna meg.
Utólag érvényessé tehető egy hibás végrendeleti rendelkezés?
Bizonyos esetekben igen.
Ha az érvénytelen rendelkezés oka az örökhagyó akarati hibája, a rendelkezés érvényessé válhat, ha az örökhagyó azt később a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja.
Hogyan lehet visszavonni a végrendeletet?
A végrendelet visszavonással hatálytalanná válik.
A visszavonásra főszabály szerint a végrendelet tételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni.
A korábbi végrendeletnek azonban azok a rendelkezései, amelyek az újabb végrendelettel nem ellentétesek, főszabály szerint hatályban maradnak, kivéve, ha az örökhagyó eltérő akarata állapítható meg.
Ezért egy új végrendelet elkészítésekor célszerű egyértelműen rendezni, hogy az örökhagyó korábbi végintézkedéseit teljes egészében vagy csak részben kívánja-e visszavonni.
Mi történik, ha a végrendeletet fizikailag megsemmisítik?
Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezési képességgel rendelkező örökhagyó, vagy az ő beleegyezésével más megsemmisíti.
Ha a magánvégrendelet az örökhagyó birtokában maradt, de halála után nem kerül elő, az ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy az örökhagyó megsemmisítette.
Más a helyzet, ha az okirat az örökhagyó akaratán kívül semmisül meg vagy tűnik el. Ilyen esetben a közvégrendelet és az írásbeli magánvégrendelet főszabály szerint nem veszti hatályát pusztán emiatt.
Mi történik, ha a közjegyzőnél letett végrendeletet visszaveszik?
Ha az örökhagyó a magánvégrendeletét közjegyzőnél letétbe helyezte, majd azt visszaveszi, a végrendelet hatályát veszti.
Ezért a közjegyzőnél történő letétbe helyezés és annak későbbi visszavétele nem pusztán az okirat fizikai helyének megváltozását jelenti, hanem a végrendelet hatályára is kihat.
Mi történik a házastárs vagy élettárs javára tett végrendelettel, ha később megszakad az életközösség?
A házastárs vagy élettárs javára az életközösség fennállása alatt tett végrendelet bizonyos feltételek mellett hatálytalanná válhat.
Ehhez az szükséges, hogy az öröklés megnyílásakor, vagyis az örökhagyó halálakor az életközösség már ne álljon fenn, az eset körülményeiből pedig nyilvánvaló legyen, hogy az életközösség helyreállítására nem volt kilátás.
További feltétel, hogy az örökhagyó ne akarta volna a házastársát vagy élettársát ennek ellenére juttatásban részesíteni.
Ez a szabály jól mutatja, hogy a végrendelet hatálya nem kizárólag attól függ, hogy az okiratot mikor és milyen formában készítették el: az öröklés megnyílásakor fennálló körülményeknek is jelentőségük lehet.
Mi történik, ha a végrendelet egy része érvénytelen?
Nem feltétlenül válik az egész végrendelet érvénytelenné.
Ha a végrendelet több rendelkezést tartalmaz, és ezek közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, a többi rendelkezés főszabály szerint érvényes, illetve hatályos marad.
Kivételt jelent, ha az örökhagyó maga másként rendelkezett, vagy a végrendelet részleges fennmaradása ellentétes lenne az örökhagyó feltehető akaratával.
Mire érdemes különösen figyelni végrendelet készítésekor?
A végrendelet készítésekor nemcsak arra érdemes figyelni, hogy az örökhagyó mit szeretne, hanem arra is, hogy ezt jogilag megfelelő formában fejezze ki.
Különösen fontos:
-
a végrendelet egyértelmű végrendeleti jellege;
-
az örökhagyó személyes nyilatkozata;
-
az előírt alaki követelmények pontos betartása;
-
a végrendelet keltezése;
-
több lap esetén a megfelelő sorszámozás és aláírás;
-
a tanúk személyének gondos megválasztása;
-
a tanúk és egyéb közreműködők érdekeltségének vizsgálata;
-
az örökösök és örökrészek egyértelmű meghatározása;
-
szükség esetén helyettes örökös nevezése;
-
a korábbi végrendeletek és az új végrendelet egymáshoz való viszonyának egyértelmű rendezése.
A végrendeletnél különösen igaz, hogy egy látszólag apró formai hiba az örökhagyó halála után komoly jogvitát eredményezhet. Ezért összetettebb hagyatéki viszonyok, jelentős vagyon, több örökös, vállalkozás, ingatlanok vagy családi konfliktus esetén célszerű a végrendeletet megfelelő jogi segítséggel elkészíteni.
A végrendelet ugyanis nem pusztán egy családi dokumentum: olyan jognyilatkozat, amelynek érvényességét és értelmezését az örökhagyó halála után már más személyek és végső soron a jog alkalmazói vizsgálhatják.
A cél ezért nemcsak az, hogy az örökhagyó akarata „le legyen írva”, hanem az is, hogy az akarata jogilag érvényes és a lehető legegyértelműbb formában jusson kifejezésre.
Szükség esetén végrendelettel kapcsolatos ügyében tudok segíteni: aron.tarczay@avocat.hu
