Hol találjuk a fedezetelvonó szerződésekre vonatkozó szabályokat?
A Ptk. (2013. évi V. tv.) 6:120. §-ban és a 1/2011. (VI. 15.) PK véleményben, mely az 1/2014. sz. PJE határozat, illetve az 1/2017. sz. PJE határozat értelmében az új Ptk., illetve az új Pp. Alkalmazása során is megfelelően irányadó.
Mi a fedezetelvonó szerződés, illetve ügylet?
A Ptk. 6:120. § (1) értelmében az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.
Miről is van szó? A kötelezett valamely olyan vagyontárgyát, amely a tartozása kielégítéséhez szükséges, valaki másra átruházza, és így a jogosult a jogos követelését nem tudja rajta behajtani.
A Ptk. fedezetelvonás szerződési formáját említi, azonban a 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény állásfoglalása szerint egyoldalú jogügylet alapján is bekövetkezhet olyan fedezetelvonás, amely az ügylet relatív hatálytalanságának a megállapításához vezethet. Bár a PK vélemény nem említi, véleményem – bár kétségkívül vitatható véleményem – szerint ilyen ügylet lehet bizonyos esetekben az is, ha a tartozásokkal terhelt örökös visszautasítja az öröklést, és így helyette pl. az el nem adósodott gyermeke örököl.
Milyen vagyontárgy átruházása esetén vizsgálható az ügylet fedezetelvonó jellege?
Bármilyen vagyonelem elidegenítése szóba jöhet, a PK vélemény kifejezetten rögzíti, hogy akár egy követelés engedményezése is.
Fontos, hogy csak akkor fedezetelvonó a szerződés, ha a kötelezett vagyonának jelentős részét teszi ki, hiszen ha a követelés más vagyontárgyából végrehajtható, akkor fel sem merül ennek a jogintézménynek az alkalmazhatósága.
Csak a vagyontárgy átruházása történhet fedezetelvonó jelleggel?
Szintén a PK véleményt érdemes elolvasni, amely kifejezetten rögzíti, hogy a vagyontárgy megterhelése (pl. zálogjog alapítása) esetén is lehet hivatkozni erre a jogintézményre.
Mi az az igény, aminek a kielégítési alapját elvonják?
Fedezetelvonó szerződésről akkor beszélhetünk, ha a szerződés megkötésekor – tehát a kötelezett saját vagyontárgya elidegenítését, megterhelését tartalmazó ügylet megtételekor – a jogosultnak már fennáll valamilyen követelése a kötelezett felé.
Ha a jogosult követelése csak az után keletkezett, hogy a jogosult által támadott szerződés létrejött, akkor ez a szerződés nem lesz fedezetelvonó ügylet.
Nem szükséges a fedezetelvonás megállapításához az, hogy a követelés már érvényesíthető legyen akkor, amikor a támadott szerződést megkötik. Lehet pl., hogy az még nem esedékes, tehát csak a jövőben kell megfizetni.
Viszont a jogosult a pert már csak akkor tudja megindítani, ha a követelés már esedékessé is vált.
Milyen esetben alkalmazhatóak a fedezetelvonó szerződéshez fűződő jogkövetkezmények?
Abban az esetben, ha a szerző fél
-
rosszhiszemű volt, vagy
-
rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.
Milyen esetekben kell vélelmezni az ingyenességet és a rosszhiszeműséget? Mit jelent az, hogy ezeket vélelmezni kell?
Általában a jogosult köteles azt bizonyítani, hogy a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy ingyenes előny származott számára a szerződésből.
A törvény azonban felsorol néhány esetet, amikor a bizonyítási teher megfordul és a szerző fél tartozik a fentiek ellenkezőjét bizonyítani.
Ezek az esetek a következők ha valaki a szerződést
-
hozzátartozójával
-
vagy olyan jogi személlyel köti, amelyben többségi befolyással rendelkezik,
-
ha jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, vagy annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést,
-
azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.
Ki a hozzátartozó?
A Ptk. 8. § (1) bekezdésében található értelmező rendelkezések szerint:
-
hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;
-
míg ezen belül a közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.
Mikor rosszhiszemű a szerző fél?
A PK vélemény meghatározása szerint „rosszhiszemű a szerző fél általában akkor, ha a szerződéskötéskor tudott, vagy tudnia kellett a kötelezettet terhelő követelésről és arról, hogy a szerződéssel a jogosult kielégítési alapját elvonják, vagyis a szerződés teljesítése következtében a követelés behajthatatlanná válik.”
Mi a következménye a fedezetelvonás megállapításának?
A fedezetelvonó ügylet hatálytalan annak az irányában, akinek a követelése fedezetét elvonták („relatív hatálytalanság”).
Mit jelent ez? A jogosult ugyanúgy kielégítheti az igényét ebből a vagyontárgyból, mintha a fedezetelvonó ügylet létre sem jött volna. Példa: az adóssággal terhelt szülő a gyermekére átruházza az ingatlanát és más vagyona nem marad; ebben az esetben a szülő hitelezője pert indíthat azért, hogy az ingatlanból így is behajthassa a követelését.
A kérdéseket, észrevételeket a tarczayaron@freemail.hu címre várom.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.