Hol találjuk a továbbtanuló nagykorú gyermek tartásáról szóló szabályokat?

A Ptk. (2013. évi V. tv.) 4:219-222.§§ kifejezetten ezzel a tárgykörrel foglalkozik. A 4:219. § ugyanakkor akként rendelkezik, hogy a nagykorú gyermek tartására a rokontartás közös szabályait és a kiskorú gyermek tartására vonatkozó rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ennélfogva a teljes XIII., Rokontartás c. cím szabályai relevánsak a tárgykörben. Emellett érdemes ismerni a XXIX. sz. Polgári Elvi Döntést, amelynek szabályai ugyan az 1/2014. sz. PJE értelmében a Ptk-ba beolvadtak, így már nem irányadóak, de az indokolásban mégis hasznos szempontok találhatóak a megértéshez. Hasznos lehet továbbá a Kúria Joggyakorlat-elemző Csoportjának összefoglaló véleménye a rokontartás szabályaival kapcsolatos ítélkezési gyakorlatról (2017.El.II.JGY.P.1.)

Mi az a rászorultsági vélelem és meddig tart?

A kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell. Ez a vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után is - legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig - érvényesül, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat (Ptk. 4:214. §). Ez tehát azt jelenti, hogy a fenti esetben legalábbis a rászorultság vizsgálata szempontjából a már nagykorú gyermekre is még a kiskorú gyermek tartására vonatkozó szabályok alkalmazandóak, nem a továbbtanuló nagykorú gyermek tartására vonatkozó szabályok.

Mikor jogosult a továbbtanuló nagykorú gyermek tartásdíjra?

A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul (Ptk. 4:220. § (1) bekezdés). A tartásdíj feltétele tehát az, hogy a tanulmányok szükségesek legyenek, azok ideje indokolt legyen és a nagykorú gyermek arra rászoruljon.

Milyen tanulmányok jogosítanak tartásdíjra?

Tartásdíjra jogosító tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése (Ptk. 4:220. § (2) bekezdés). Természetesen ez nem azt jelenti, hogy akárhány diploma megszerzése szükséges tanulmánynak minősülne. Általában pl. egy mesterképzésben elért diploma megszerzése után további tanulmányok folytatása már nem indokolt. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a nagykorú gyermek a már megszerzett szakképesítéssel azonos szintű másik képzést azért kénytelen folytatni, mert a korábbi szakképesítés szerinti munkát a korábbi képesítés megszerzését követően felmerült egészségügyi okból nem tud elvégezni. Ilyen esetben az azonos szintű újabb szakképzés megszerzéséhez szükséges idő alatt is járhat a tartásdíj.

Hogyan ítélik meg a tanulmányok megszakítását?

Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel (Ptk. 4:220. § (2) bekezdés).

Van-e életkori határa a nagykorú gyermek tartásának?

Abszolút korlátja nincs, de a szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető (Ptk. 4:220. § (5) bekezdés). Rendkívül indokolt esetet megalapozhat véleményme szerint pl. olyan egészségügyi ok, amely folytán a gyermek nem tudta befejezni hamarabb a tanulmányait.

Milyen esetekben nem köteles eltartani a nagykorú, tanulmányait folytató gyermekét a szülő?

A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha

a) a gyermek a tartásra érdemtelen;

b) a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; vagy

c) ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

(Ptk. 4:220. § (3) bekezdés)

Milyen esetekben tekinthető érdemtelennek a nagykorú gyermek?

Érdemtelen a tartásra az a nagykorú, aki a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezettől - figyelemmel a jogosult és a kötelezett kapcsolatának jellegére és a kötelezett magatartására is - nem várható el. (Ptk. 4:194. § (2) bekezdés)

A nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot (Ptk. 4:220. § (4) bekezdés).

Az érdemtelenség megállapítása körében a bíróságoknak vizsgálnia kell a jogosult és a kötelezett viszonyát, tehát nem hagyható figyelmen kívül a kötelezett magatartása sem, mert lehet, hogy éppen az váltja ki a jogosult esetén az érdemtelenségre vezető magatartást.

Hogyan kell meghatározni a tartásdíj mértékét?

A tartásdíj mértékének meghatározásánál a továbbtanuló gyermek indokolt szükségleteit, saját jövedelmét, vagyoni helyzetét, a tanulmányai folytatásához jogszabály által biztosított kedvezményeket, támogatásokat és a szülők teherbíró képességét kell figyelembe venni (Ptk. 4:221. §).

Mi a módja a tartásdíj megszüntetésének, módosításának?

Akár a 25. életév betöltése, akár a tanulmányok befejezése, akár más ok miatt a kötelezett már nem köteles tartásdíjat fizetni, akár a tartásdíj mértékét szeretné bármely fél módosítani, ezt vagy közös megegyezéssel, vagy polgári peres úton lehet elérni. Ha a kötelezett nem indít pert, viszont nem fizeti meg a tartásdíjat, annak teszi ki magát, hogy ellene a jogosult végrehajtási eljárást indíthat. Az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják, köteles - a kötelezett egyidejű értesítése mellett - a bíróságnak bejelenteni, ha a jogosult tartásra való rászorultsága megszűnt. Az e kötelezettségének elmulasztásából eredő kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint felel. A bejelentést követően a bíróság a tartási kötelezettséget peres eljárás lefolytatása nélkül szünteti meg (Ptk. 4:211. §). Ha azonban a jogosult elmulasztja ezt a kötelezettségét, akkor a kötelezett bíróságtól kérheti a megszüntetést. A perben érdemes kérni a végrehajtás felfüggesztését, mert a jogalap nélkül kifizetett tartásdíj főszabály szerint – ahogy látni fogjuk – nem követelhető vissza.

Vissza lehet-e követelni a jogalap nélkül megfizetett tartásdíjat?

Ahogy az előző pontban láttuk, az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják, köteles - a kötelezett egyidejű értesítése mellett - a bíróságnak bejelenteni, ha a jogosult tartásra való rászorultsága megszűnt. Az e kötelezettségének elmulasztásából eredő kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint felel. Ebből adódóan, álláspontom szerint ha a nagykorú gyermek befejezte a tanulmányait, vagy enélkül is olyan mértékű vagyonhoz, jövedelemhez jutott, amely miatt a rászorultsága nem áll fenn, és mégis felvette a tartásdíjat, az visszakövetelhető. Ha azonban egyéb okból (pl. érdemtelenség) szűnt meg a jogosultság, de a tartásdíj megfizetésre került (pl. mert a megszüntetés iránti per folyamata alatt a bíróság a végrehajtást nem függesztette fel), a tartásdíj nem követelhető vissza.

A kérdéseket, észrevételeket a tarczayaron@freemail.hu e-mail címre várom.