A bírói jogalkalmazásban a hitelválság hatásai még mindig nem csillapodnak, a bíróságoknak számos olyan jogvitában kell eljárniuk, amely bankhitellel kapcsolatos. Mivel a banki szerződések általában igen részletesek és igyekeznek minden kérdést szabályozni, az ellenérdekű feleknek gyakran nincs más választása, mint a szerződésben egyébként szereplő rendelkezéseket támadni, azok érvénytelenségét állítani.

Bank és fogyasztó viszonylatában gyakori hivatkozása az ügyfeleknek az, hogy a szerződés valamely rendelkezése tisztességtelen általános szerződési feltételnek minősül. Általános szerződési feltételnek nevezzük azokat a szerződéses kikötéseket, amelyeket az egyik fél 

- több szerződés megkötése céljából

- egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül és

- előre meghatároz és

- amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.

A fogyasztókkal kötött banki szerződés feltételeinek zömére ezek a megállapítások igazak, hiszen a bank ugyanazt a szerződést kínálja fel fogyasztók tömegének és nincs lehetőség arra, hogy az egyes feltételekkel kapcsolatban egyedileg alkudjon az ügyfél.

Önmagában az általános szerződési feltétel lehet érvényes szerződéses kikötés, de az érvényességnek szigorúbb feltételei vannak, mint olyan szerződéses kikötések esetén, melyek a felek alkufolyamata során, tehát nem általános szerződési feltételként jöttek létre.

A törvény szigorúbb tájékoztatási kötelezettséget is előír a feltételt alkalmazó fel oldaláról, de, ami a témánk szempontjából jelentősebb, kimondja, hogy tisztességtelen az általános szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. Fogyasztói szerződésben a tisztességtelen általános szerződési feltétel semmis.

A fenti, általánosan megfogalmazott szabályt a bírói gyakorlatnak kell kitöltenie tartalommal. Van ugyan jogszabályi felsorolás olyan feltételekről, amelyek főszabály szerint tisztességtelennek tekinthetőek, de kimerítő felsorolást sehol sem találunk, tehát a bíróságnak esetről esetre kell vizsgálnia a támadott feltételeket.

A BH2018.9.256. számon közzétett eseti döntés véleményem szerint számos ügyben szolgálhat majd iránymutatásul. Ebben az esetben a banki kölcsönszerződést biztosító jelzálogszerződés azt a kikötést tartalmazta, hogy amennyiben a bank jelzálogjoga alapján (a kölcsön nem fizetése miatt) a bank kielégítési joga megnyílik, akkor a bank által kiválasztott, vele szerződéses jogviszonyban álló értékbecslő állapítja meg azt a legalacsonyabb eladási árat, amelyen az ingatlan értékesíthető. 

A Kúria megállapította, hogy ez a szerződéses rendelkezés tisztességtelen, az ügyfélre nézve egyoldalúan hátrányos.

Jelen ügyben nem volt a bíróságnak feladata azt kidolgozni, hogy az ily módon kieső szerződéses rendelkezés helyébe mi lép, vagyis ebben az esetben a bank milyen módon tudja majd a zálogjogát érvényesíteni. Mindenesetre az megállapítható, hogy olyan módot kell találni, ami kevésbé egyoldalú, mindkét fél érveit és érdekét figyelembe veszi. Végső soron ez a jogvita is bíróságon dőlhet majd el a felek megegyezésének hiányában.

A javaslatokat, észrevételeket a tarczayaron@freemail.hu címre várom.