Hol találjuk az ajándék visszaköveteléséről szóló szabályokat?

A Ptk. (2013. évi V. törvény) 6:237. §-ában és a PK 76. sz. állásfoglalásban, amely az 1/2014. sz. PJE határozat értelmében a(z új) Ptk. hatálya alatt is irányadó.

Mely körülményeket kell mérlegelni az ajándék visszakövetelésének megítélése során?

Az ajándékozási szerződés ingyenes szerződés, ebből adódóan az ajándékozónak szélesebb körben van lehetősége visszakövetelni a juttatott ajándékot, mint pl. egy adásvételi szerződés eladójának. Ez a lehetőség mégsem parttalan, ugyanis az ajándékozó a szerződésben kötelezettséget vállalt. A megajándékozott az ajándék tárgyán tulajdonjogot szerez, életkörülményeit ennek megfelelően alakítja ki, számíthat arra, hogy az ajándékot megtarthatja. Ennek folytán a megajándékozott anyagi helyzetében akár súlyos zavart is előidézhet az ajándék visszakövetelése.

Milyen esetekben követelhető vissza az ajándék?

A fentiek figyelembe vételével a törvény (Ptk. 6:237. §) az alábbi eseteket rögzíti:

1. A meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.

2. Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.

3. Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

Milyen feltevés meghiúsulására alapozva lehet az ajándékot visszakövetelni?

Csak abban az esetben követelhető vissza az ajándék meghiúsult feltevésre alapozva, ha a feltevés olyan lényeges, hogy anélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Nem elegendő tehát az, hogy a feltevés szerepet játszott az ajándékozásban, hanem olyan súlyú feltevés szükséges, amely nélkül a szerződést az ajándékozó nem kötötte volna meg (gyakori példa: a házastárs azért ajándékozott, mert úgy vélte, hogy az életközösségük tartós lesz).

Az ajándékozó köteles bizonyítani, hogy a feltevés ilyen súlyú volt.

Mely körülmények zárják ki az ajándék visszakövetelését?

1. A szokásos mértékű (tehát: kisebb) ajándék nem követelhető vissza.

2. Nincs helye visszakövetelésnek, ha sem az ajándék, sem a helyébe lépett érték már nincs meg.

3. Ha az ajándékozó a létfenntartása veszélyeztetettsége miatt követeli vissza az ajándékot, a megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.

4. A jogsértésre alapozott visszakövetelésnek nincs helye, ha a sérelmet az ajándékozó megbocsátotta.

5. Visszakövetelésnek továbbá nincs helye, ha az ajándékozó az ajándékot hosszabb ideig nem követeli vissza, ez ugyanis megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak minősül.

6. Nem követelheti vissza az ajándékot az ajándékozó, amennyiben a feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozza. (Példa a bírói gyakorlatból: amennyiben a házastársának azért ajándékozott az ajándékozó, mert bízott abban, hogy az életközösségük tartós lesz, ugyanakkor a házasság felbontására kizárólag az ajándékozó felróható magatartása – pl. hűtlensége, bántalmazó magatartása, stb. – miatt, a megajándékozott ilyen magatartása hiányában kerül sor, akkor az ajándék nem követelhető vissza.)

Mi az ajándék visszakövetelésének a határideje?

Az ajándék visszakövetelésere vonatkozó igény az általános, öt éves elévülési időn belül érvényesíthető, ha a szerződés másként nem rendelkezik. Az elévülési idő a visszakövetelésre okot adó körülmény (vagyoni helyzet romlása, feltevés meghiúsulása, jogsértés) bekövetkeztekor kezdődik. Mivel elévülési határidőről van szó, az elévülés nyugvására és megszakadására vonatkozó szabályok alkalmazandóak (Ptk. 6:24. §, 6:25.§).

Ugyanakkor a fent említettek szerint a visszakövetelésre vonatkozó jog az elévülési időn belül is elenyészik akkor, ha az ajándékozó indokolatlanul késlekedik az igény érvényesítésével.

A megajándékozott örökösétől visszakövetelhető-e az ajándék?

A PK 76. sz. állásfoglalás úgy fogalmaz, hogy feltevés végleges meghiúsulása miatt az ajándék „akkor követelhető vissza a megajándékozott örökösétől, illetőleg az örököstől csak akkor követelhető az ajándék helyébe lépett érték, ha e jog gyakorlása a feltevés jellegére, az ajándékozás körülményeire és az ajándékozó életviszonyainak alakulására tekintettel a társadalmi felfogás szerint indokolt.”

Az állásfoglalás egy példát is hoz: amikor az idős ajándékozó fiatalabb rokonának abban a reményben ad ajándékot, hogy a megajándékozott róla majd szükség esetén gondoskodik, azonban a megajándékozott az ajándékozót megelzőzően elhalálozik.

Az ajándékozó örököse visszakövetelheti-e az ajándékot?

Az ajándékozó örököse jogutódként perbe léphet, ha már az ajándékozó megindította a visszakövetelés iránti pert.

Ennek hiányában, önállóan azonban csak kivételesen jogosult az ajándék visszakövetelésére: ha a meghiúsult feltétel az ő javára (is) szólt, és „e jog gyakorlása a feltevés jellegére és az ajándékozás körülményeire tekintettel a társadalmi felfogás szerint indokolt” (PK 76. sz. állásfoglalás IV. pont).

A kérdéseket, észrevételeket a tarczayaron@freemail.hu e-mail címre várom.