A közlekedéssel kapcsolatos bírósági ítéletek gyakran nem csak a gyakorló jogásznak szolgálnak tanulságul, hiszen súlyos balesetek lennének megelőzhetőek ezek ismeretében. Igaz ez a következő esetre is, amelyet EBD 2015.02.B8 számon tettek közzé a Balassagyarmati Törvényszék ítélete alapján.

A vádlott jó látási viszonyok mellett alacsony, kb. 29-33 km/h sebességgel közelítette meg az útkereszteződésben található kijelölt gyalogos-átkelőhelyet, mely közlekedési táblával is előjelzett. Egy másik gépjármű a kijelölt gyalogátkelőhely előtt megállt, a vádlotti gépkocsi menetirány szerinti másik oldalról a járdáról lelépő gyalogosnak elsőbbséget adjon. Ez a gyalogos, miután ez a másik jármű neki az elsőbbséget megadta, a gyalogos-átkelőhelyre lelépett, azon pár lépést tett lassú mozgással. Ezt észlelve a sértett, aki a vádlott menetiránya szerinti jobb oldali járdán közlekedett, a gyalogos-átkelőhelyhez érve jobbra tekintett, látta a másik oldalról átkelő gyalogost és mivel bízott abban, hogy elindulhat, elindult anélkül a gyalogátkelőhelyen, hogy balra tekintett volna. Lelépett az úttestre akkor, amikor a vádlott gépkocsija legfeljebb 10 méterre lehetett tőle. Így nekiütközött a vádlotti gépjárműnek és 8 napon túli gyógytartamú sérülést szenvedett el, maradandó fogyatékosság is kialakult. Amennyiben a vádlott észlelte volna a másik gyalogost, a sértett elütése fékezéssel elkerülhető lett volna.

Az elsőfokú bíróság közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt egy évi időtartamra próbára bocsátotta a vádlottat. Kifejtette, hogy a vádlott nem fokozott óvatossággal közelítette meg a kijelölt gyalogátkelőhelyet, ugyanis a bal oldalról már az úttesten haladó másik gyalogos mozgását nem észlelte, noha a gyalogost átengedő autót, illetve a mögötte megálló autókat észlelnie kellett volna.

A KRESZ 43. § (1) bekezdése szerint kijelölt gyalogátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. A (2) bekezdés értelmében, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelíteni azt a helyet, ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos-átkelőhely előtt meg tudjon állni.

Ebből tehát az következik, hogy a járművezető szükség esetén megállással is köteles elsőbbségadási kötelezettségének eleget tenni. Ehhez szükséges egyrészt megfelelő sebességgel közlekednie, másrészt fel kell mérnie, hogy gyalogos van-e a gyalogátkelőhely közelében, esetlegesen már lelépett-e az átkelőhelyre. „Így amennyiben a gyalogos már a gyalogátkelőhelyen halad, úgy meg kell állnia, amennyiben nem, és a gyalogos-átkelőhely közelében gyalogos várakozik, úgy olyan sebességgel kell megközelítenie, hogy meg tudjon állni abban az esetben is, ha a gyalogos megindul a kijelölt gyalogátkelőhelyen.”

Jelen esetben a vádlottnak egyrészt észlelnie kellett volna, hogy a másik gyalogost elengedő személygépkocsi és mögötte még egy autó áll az ellenkező sávban a gyalogos-átkelőhely előtt, és a másik gyalogos már le is lépett a gyalogos-átkelőhelyre. Így – annak ellenére, hogy a választott sebessége egyébként megfelelő lett volna – nem fokozott óvatossággal közelítette meg a gyalogátkelőhelyet, nem lassított a másik oldalról már lelépő gyalogosnak, „csak a sértettet észlelte, aki az út szélén állt, azonban áthaladási szándékot vele kapcsolatban nem észlelt.” A vádlott azért nem biztosított elsőbbséget a másik gyalogosnak, mivel nem észlelte, hogy a gyalogátkelőhelyen már gyalogos halad át. „Az álló kocsisort azonban észlelnie kellett volna, amennyiben a megfelelő figyelemmel és körültekintéssel közelíti meg a kijelölt gyalogátkelőhelyet.”

Természetesen felmerül a sértett szabályszegése is. A KRESZ a 21. § (6) bekezdése szerint csak akkor léphet gyalogos az úttestre, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Ennek keretében váratlanul az úttestre nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni, tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőjét megzavarhatja vagy megtévesztheti.

Jelen esetben a sértett az úttest veszélytelenségéről nem győződött meg és arra váratlanul lépett, abban bízva, hogy ha a szemben áthaladó gyalogosnak már megadták az elsőbbséget, neki is meg fogják adni. A sértett felróható magatartása azonban – bár a sértetti közrehatás általában enyhítő körülményként vehető figyelembe – nem zárja ki a vádlott büntetőjogi felelősségét.

Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést, de a Törvényszék, lényegében az elsőfokú ítélet indokolásával is egyetértve helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Kifejtette, hogy a KRESZ rendelkezéseinek akkor tett volna eleget, ha a gyalogos-átkelőhelyet megközelítve, és észlelve a másik gyalogost, lassít, majd megáll a gyalogátkelőhely előtt, annak érdekében, hogy elsőbbséget biztosítson a másik, az ő nézőpontjából balról érkező gyalogosnak.

A kérdéseket, észrevételeket a tarczayaron@freemail.hu címre várom.